Ötvenéves a kultúra háza

2013. augusztus 23. 11:54 PN
KÖZMŰVELŐDÉS | Sok emlék időződött fel kedden a kiskunmajsai művelődési központban, ahol egy fotókiállítással is megünnepelték a félévszázados épületet.

– 1963. augusztus 20-án adták át Kiskunmajsa új művelődési házát, aminek építéséről 1961. július 11-én számolt be először a Petőfi Népe, közelve a kultúrotthon tervrajzát is. Az új épületben helyet kapott az addig külön egységként működő mozi is. A beruházás akkori árakon 7 millió 800 ezer forintba került – idézte az ötven évvel ezelőtti történéseket Tóth Viktor, a ma már a város kétszeres Kossuth-díjas festőművésze, Konecsni György nevét viselő kulturális központ igazgatója.
Az előcsarnokban Paskuj Iván fényképészmester felvételein végigkövethető a kultúrház elmúlt fél évszázada, de a jelenlévőknek bizony már kisebb fejtörést okozott beazonosítani, hogy kik láthatók egy-egy fotón. A művelődési otthont fennállása óta kilencen vezették; Molnár Pál, Juhász István, Vedres Ferencné, Bodor Miklós, Gellérfy László, Bak Lajos, Zadravecz Istvánné, Fehérné Dunai-Kovács Erika és Tóth Viktor, aki 2008 óta igazgató.

 

– Az új intézmény mindenben megpróbálta tartani magát a kor kultúrpolitikai előírásaihoz. Szerződést kötöttek a kecskeméti Katona József Színházzal és a Szegedi Nemzeti Színházzal is, hogy színvonalas előadásokat tudjanak bemutatni. Éves színházi bérleteket adnak ki, melyből általában 200-250 talált gazdára. Évente 10-12 színházi előadást, valamint 5 operaelőadást tartottak a vendégtársulatok – szólt az 1960-as évekről a kultúrigazgató. – Akkoriban jelentős közösségformáló szerepe volt a televíziónak, illetve annak hiányának. Így a művelődési otthon egyik földszinti termét TV teremmé alakították – amit még ma is így hívunk –, ahol a készülékkel nem rendelkező emberek együtt nézhették a sportközvetítéseket, filmeket és előadásokat. Sokszor rendeztek vitaesteket, melyeken a televízióban látott műsorokat beszélték meg – mesélt a kezdetekről Tóth Viktor.

– Mára az épület sajnos eléggé leromlott, csupán a legtöbbet használt tereit sikerült felújíttatnunk egy európai uniós pályázatból – mondta el Tóth Viktor. Az örömbe így azóta is üröm vegyül, mivel ezen felül csak a homlokzat felújítására futotta, az oldalfalakon viszont szemmel láthatóan is komoly károkat okoztak a beázások. A lapos tetős kultúrotthon nyílászárói is csereérettek, de jócskán ráférne a korszerűsítés a színpadra is. Még hosszasan lehetne sorolni a felújítandókat, a kedd azonban inkább a múltidézés, mint a kesergés ideje volt.

Időközben a gyertyákat is gyorsan el kellett fújni az ünnepi tortán, hiszen a színházteremben csengettek a tízéves évfordulóját ünneplő Fészek Színjátszó Egyesület bemutatójára. A siker garantálható volt, hiszen az előadás előtt fél órával már csak néhány pótszék várt gazdára ezzel is bizonyítván: a kultúra házára komoly igény van Majsán.

z intézmény történetét Tóth Viktor elevenítette fel az ünneplő közösségnek z intézmény történetét Tóth Viktor elevenítette fel az ünneplő közösségnek

 

A majsai kultúrotthonok 170 éve

A településen az első közművelődési klub a Majsai Társalkodó Kör lehetett, amelynek 1843-as pecsétnyomója nemrégiben került a kulturális központhoz tartozó helytörténeti gyűjteménybe. 1871-ben alakult meg a Majsai Polgári Olvasókör, majd a különböző egyleteknek, köröknek az egyházi fenntartású Szent István Otthon adott helyet 1938-tól. Tíz év sikeres működés után a kultúrotthont bezáratták, s az épületet tornateremmé alakították át.
Funkcióját az újonnan létrehozott művelődési ház vette át, ami az egykori nyomda épületében kapott helyet. Az intézmény 1951-ben átköltözött a tiszti klub épületébe – melyet a honvédséggel megosztva használtak –, és felvette az Ifjú Gárda Művelődési Otthon nevet. 1957-ben megszűnt a honvédségi alakulat Kiskunmajsán, így a tiszti klub összes felszerelését és épületét a kultúrház kapta meg. Néhány év elteltével azonban az épület már nem képes megfelelni a megnövekedett igényeknek, ezért új művelődési otthon építését határozza el a község vezetése.