Konecsni György, Kiskunmajsa kétszeres Kossuth-díjas művésze 1908. január 23-án született. Édesapja, Konecsni Alajos hentes és mészáros a Pozsony melletti Királyfáról érkezett Majsára, ahol feleségül vette a módos családból származó Balogh Teréziát. A Konecsni gyermekek sorában György volt az ötödik és négy év múlva még egy leánnyal is gyarapodott a család.


„Amikor 1908-ban Konecsni György megszületett, Kiskunmajsán már közel tizenhatezren éltek. Egy kisvárost is megtöltő lélekszám ez, a település képe azonban még mindig falusias. Az utcák porosak vagy sárosak, az időjárás diktálta rendszerben – rendszertelenségben.” – olvasható a Pillantásfogás művésze című 2004-es kiadványban, ami a Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény gondozásában jelent meg. 


A tehetségét már ifjú korában bontogató Konecsni György lett az egyike annak a két tanulónak, akiknek továbbtanulási költségeit felvállalta a község. „Ennek az előrelátó gondoskodásnak köszönhetően jut Konecsni György is a négy polgári elvégzése után a kiskunfélegyházi tanítóképzőbe, majd annak befejezése után a „Föstőakadémiára.”


Konecsni a főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt, majd művészete az alkalmazott grafikában teljesedett ki, s őt tekintik a magyar plakátművészet atyjának. Az 1930-as évektől plakátjai „fogják a pillantást”, idegenforgalmi plakátjaival világkiállítások Grand Prix díjait nyeri. Első Kossuth-díját 1950-ben kapta, majd 1952-ben – a Kádár Györggyel közösen festett Vihar előtt című képéért -, a másodikat.
Hatvanadik születésnapja után megkapja az Érdemes Művész címet, 1969-től bekapcsolódott az alkalmazott grafikus képzésbe az Iparművészeti Főiskolán, a Képzőművészeti Főiskolán pedig újra ő lett az alkalmazott grafikai tanszék vezetője.
Konecsni György 1970. január 29-én hunyt el Budapesten.

Emléke előtti főhajtásként, néhány ismertebb alkotását adjuk most közre.