TÁMOP3.2.8-10/B-2010-0023
Rövid összefoglaló
A hagyományos múzeumi tevékenységet kívánjuk bővíteni az oktatási intézményekkel kötött együttműködési megállapodás keretében nyújtott nem formális oktatási szolgáltatásokkal, melynek fontos eleme, hogy a két létesítményben folyó szakmai munkát minél szélesebb körben megismerhesse a település és a kistérség lakossága. E tevékenységek kiegészítik az iskolai oktatást, kapcsolódnak a pedagógiai programokhoz, fejlesztik a gyerekek kulcskompetenciáit.

A jelenlegi helyzet bemutatása

Kiskunmajsa közigazgatási területe 222 km2. Lakossága 11707 fő, melyből 2222 fő tanyán él. Agrártelepülés, Bács-Kiskun megye legnagyobb gyógyfürdő központja, mégis a fejlődési típusok szerinti besorolása stagnáló, a 311/2007. Korm. rendeletben meghatározottak szerint hátrányos helyzetű kistérségek egyikének, a Kiskunmajsai Kistérségnek központja. Öt nevelési – oktatási intézmény működik a városban, önkormányzati és egyházi fenntartásban, az ott nevelt gyerekek száma közel 2000 fő.

A jelenlegi intézmény 1952-ben került megalapításra, melyből a Helytörténeti Gyűjteményt 1980-ban, a Tájházat 1982-ben a Jonathán MGTSZ alapította. A muzeális intézmény széles körű összefogás és a megyei múzeumi szervezet szakmai segítségével nyitotta meg első állandó néprajzi kiállítását a város belterületén egy régi épületben. A nyolcvanas években színvonalas időszaki kiállítások, író – olvasó találkozók, nyilvános helytörténeti beszélgetések helyszíne is volt. A helytörténeti gyűjtemény a tájházzal együtt a ’90-es évek elején a Bács-Kiskun megyei múzeumi hálózatba került egészen 1997-ig, amikor az intézményt a megyei önkormányzat a város tulajdonába adta, a fenntartó a Művelődési Központ telephelyeként működtette 2002-ig. Az átadás évében vette fel a Helytörténeti Gyűjtemény Kiskunmajsa neves, kétszeres Kossuth-díjas grafikusának nevét, s kapta a Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény elnevezést.

2002-2009 közti időben a város az ’56-os Történelmi Alapítványnak adta át a múzeumot a tájházzal együtt működtetésre.
2006. szeptemberétől új helyre költöztették a gyűjteményt. Az új, modern épületben az állandó kiállítás továbbra is bemutatja Kiskunmajsa helytörténetét a legrégibb korok régészeti anyagától korunkig. Az új épület terei lehetőséget adnak, hogy évente legalább öt alkalommal időszaki kiállítást rendezzenek többek közt a képzőművészeti anyag bemutatásával.

2010 január 1-jével a város visszavette a gyűjteményeket, és a Művelődési Központ szervezeti egységeként, új néven: Konecsni György Kulturális Központ, Helytörténeti Gyűjtemény és Tájház egységes önkormányzati irányítás alá vonta. A múzeum és tájház továbbra is a város helytörténetét, kiskunsági néprajzát, híres szülötteinek életrajzát és munkásságát mutatja be, s feladatának tekintjük a szülőföld szeretet kialakulásának, elmélyítésének segítését.
Múzeumpedagógiájával e célokat szolgáljuk. Múzeumpedagógiai tervünk elsősorban a múzeum helytörténeti gyűjteményéhez illeszkedik. Városunk helytörténetének megismertetése elsődleges feladat: a régészeti anyag felfedeztetése, Mayossaszállás emlékeinek ápolása, az 1743-as zömmel jász újratelepítés, majd a redemptió fontosságának hangsúlyozása szerepel programunkban.

A kiskunsági futóhomok megszelídítését, a gazdálkodás, kézművesség tárgyi emlékeivel eleink küzdelmes életét értékeljük, melyet az ünnepek és a népi vallásosság szokáshagyományainak gyakoroltatása egészít ki.

Szervezet felépítése

Az intézmény létszáma 16 fő, 4 fő – 3 szakalkalmazott, 1 kisegítő – dolgozik a gyűjteményekben, közülük 2 fő pedagógus, egyikük etnográfus. A pályázatért felelős személy Fehérné Dunai-Kovács Erika pedagógus-népművelő. A szakmai dolgozók diplomásak, önállóan felelősek a munkatervek megvalósulásáért. A szervezet heti megbeszélésen egyezteti aktuális és hosszabb távú feladatait és döntenek a munkafolyamatok koordinációjáról. Az intézmény önálló költségvetéssel rendelkezik, önállóan gazdálkodik. A szervezet gazdasági vezetője, Hunyadi Jánosné a projekt pénzügyi vezetője.

Projekt célja, szervezetfejlesztés

A pályázati program teljes mértékben illeszkedik az intézmény fejlesztési terveihez. A város és kistérségének kulturális életébe kívánjuk jobban bekapcsolni a múzeumot és tájházat, hogy a nevelési és oktatási intézmények nagyobb mértékben hasznosíthassák az itt felhalmozott tárgyi és szellemi értékeket. A program összeállításánál figyelembe vettük a célcsoport igényeit, nemcsak a helyi, hanem a kistérség iskoláinak kéréseit is. Segítjük az óvodák és iskolák tanórai, tanórán kívüli nem formális és informális oktatását, ezáltal járulunk hozzá az iskolarendszerű oktatás hatékonyságához több kulcskompetencia fejlesztésével. A programba legalább 160 gyerek és 30 család bekapcsolódását tervezzük több foglalkoztatási forma keretében. A gyerekek és felnőttek számára tartott tábor, családi nap, egyéb foglalkozások erősítik a kreativitást, a helyi értékek, hagyományok megismerését, népességmegtartó erejét a partnerség keretében, ezzel egyben erősítjük a lakosság kulturális aktivitását, a hagyományok tudatos ápolásával az identitást. Lényeges szempont, hogy az iskolai tanulási, tanítási folyamatokat itt az interaktív formákkal egészítjük ki, mely alkalmasabb a kompetenciák fejlesztésére, a hétköznapokon alkalmazható tudás elmélyítésére. Településünkön a gyerekek létszámának több,mint 50 %-a hátrányos helyzetű, közel 30 %-a halmozottan hátrányos helyzetű, ezért nagy jelentősége van annak, hogy minél több kulcskompetenciát szervezett keretek között, szakemberek irányításával fejleszthessünk.

Egyéb projektek

A projekt megvalósításának időszakában zömében OKMT támogatásból finanszírozott programok valósulnak meg, a TÁMOP 3.2.3. keretében, melyben 1 fő heti 10 órában vesz rész (előkészítés, megvalósítás), ő közművelődési szakember.

Majsa napok rendezvény, előkészítés 1 fő, megvalósítás 3 nap 16 fő.
Kistérségi közművelődési szakmai tanácsadás: 1 fő, havi 10 óra.
Kistérség településeinek rendezvényszervezése: 1 fő, havi 10 óra.
A múzeumi munkatársak 5 időszaki kiállítás tervezését és rendezését végzik, egy honismereti tábort szerveznek (előkészítés: 1 fő, megvalósítás 1 fő 1 hét).

Tájházban évszakokhoz kapcsolódó ünnepek: előkészítés 1 fő, megvalósítás 1 fő havi 8 óra.

Projektben résztvevők

A pályázati munkában 5 fő vesz részt. Projekt menedzser Fehérné Dunai-Kovács Erika közművelődési szakember, pedagógus, e-tanácsadó, mérlegképes könyvelő ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezik, jelenleg a TÁMOP3.2.3. projektben (mint konzorciumi tag munkatársa) vesz rész, összefogva a szakmai és pénzügyi feladatokat, ezen túlmenően pályázati projekteket tervez, ír és végrehajt 1998 óta folyamatosan Terbe Éva pedagógus, etnográfus, Rácz Sándor pedagógus, Darányi Éva restaurátor, a gyűjtemény létrehozásától folyamatosan annak dolgozója.

Hunyadi Jánosné az intézmény gazdasági vezetője, közgazda, mérlegképes könyvelő a projekt pénzügyi folyamatait felügyeli.
A projektmenedzsmenten kívül intézményünk dolgozói közül Tóth Viktor igazgató történész, pedagógus, közművelődési szakember, e-tanácsadó, újságíró a nyilvánosság biztosításában a partnerekkel való kapcsolattartásban, az erőforrások biztosításával járul hozzá a projekt sikeres megvalósításához.

Adottságok

Intézményünk több épületből áll, a helytörténeti gyűjtemény több helyiséggel és nagy udvarral, a tájház több helyiséggel és udvarral rendelkezik, melyek a foglalkozások helyszínéül is hasznosíthatók. A tágabb intézmény kisebb tárgyak szállítására alkalmas gépjárművel, nyílt forrású számítástechnikai eszközökkel és programokkal, sokszorosító gépekkel rendelkezik. A fenntartási idő alatt az éves költségvetés jelent garanciát az eszközökre.

A projekt tevékenységeit alapvetően az intézmény munkatársai végzik, a téma jobb feldolgozása érdekében alkalmanként vendégeket hívunk, a tematikus foglalkozásokhoz (egykori tanyai tanítók 2-3 fő) és a múzeumi órákra (kovács, bognár, szűcs, cipész, kalapos, stb. 6 fő) keretében kérünk fel külső segítőket, akik a régi mesterségeket, a földművelés hagyományos eszközeinek használatát mutatják be. Segítő munkatársra lesz szükségünk a bentlakásos múzeumi napokon, ahol foglalkozásvezetők (3 fö)

Fejlesztés indokoltsága

A közel harminc éve működő helytörténeti gyűjteményben és tájházban olyan értékek halmozódtak fel, melyeket egy kiállítás látogatás alkalmával nem lehet a gyerekeknek, családoknak teljességgel bemutatni. Ezért fontos, hogy a hagyományos múzeumi munkát bővítsük múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, mely szakmai megújulásokra ad lehetőséget, fő tartalma pedig a potenciális célcsoportok ismeretszerző, tanulási alkalmainak bővítése, a kreativitás, az önkifejezés, az együttműködési készség fejlesztése, a kulturális tudatosság kialakítása, a helyi értékek feltárása, bemutatása által a népesség megtartása, az identitás erősítése. Múltunk megismerése fontos a gyakorlati tudás (kompetenciák) fejlesztése érdekében, hogy ne csak a könyvekből tanultakat tekintsék a fiatalok megfelelő tudásnak, hanem a családok, a település hagyományai is természetes részévé, és értékké váljanak kultúrájukban.
A helytörténeti gyűjtemény és tájház munkatársainak egyik fő feladata, hogy az iskolás korúak számára olyan tanulási formákat biztosítsanak, amely a kompetencia alapú oktatást elősegíti, mely a kreativitást, önkifejezést és a közösségi cselekvés helyes formáit már gyerek korban készség szintre emeli. A megvalósítás helyszínei között nemcsak a gyűjtemények épületei, hanem az emlékhelyek is jelentős szerepet vállalnak (Mayossaszállás emlékmű, ’56-os múzeum és kápolna). A projekt működtetése során a helytörténeti gyűjteményben múzeumi óra keretében ismerkedhetnek meg a gyerekek a település történetével, néprajzával, népesség szerkezetével, a földművelés, állattenyésztés helyi sajátosságával, a helyi mesterségekkel, mesteremberekkel. A tematikát általános iskola alsó és felső tagozatos tananyagához tervezzük meg.(1-8 osztály alkalmanként 15-20 fő)
A honismereti tábor keretében azokat az ismereteket érhetik el a gyerekek, amelyeknek megszerzésére a hosszabb foglalkozások szükségesek (Mayossaszállás emlékhely, ’56-os múzeum és kápolna, Ópusztaszer – Nemzeti Emlékpark, stb., 25 fő).

Múzeumi óra keretében a nép- és képzőművészeti gyűjtemény bemutatása (raktári anyagok is) mellett a készítést is kipróbálhatják a gyerekek – népi játékok, maszkok, textiltechnikák, kerámia díszítések, akvarell, pasztell képek, stb. 15-20 fő.

Műhelyfoglalkozások keretében a középiskolás korosztálynak kínáljuk a helyi újságok mikrofilmre vett anyagának feldolgozását, ez különösen érdekes lehet a média szakos hallgatóknak. 10-20 fő
Tematikus foglalkozás keretében a Majsai művészek életét és munkásságát ismerhetik meg a gyerekek és kísérő pedagógusok, alsó és felső tagozatosoknak készített tematika alapján, 10-20 fő/foglalkozássorozat.

A Tájház speciális lehetőségeket kínál:

Múzeumi óra keretében 3-4. osztálynak Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön c. regényének feldolgozását kínáljuk 15-20 fő/sorozat (max. 8 osztály). Múzeumi nap keretében “Mindennapi kenyerünk” címmel a kenyér készítését tanulhatják meg a gyerekek, a hozzá kapcsolódó tiszteletet is megismerve. 15-20 fő/nap.

Tematikus foglalkozás keretében 4-5-6. osztályosoknak kínáljuk “Oskola” című programunkat, melynek keretében a falusi iskolába költözhetnek be a gyerekek, megismerhetik az egykori tankönyveket és taneszközöket, használatukat. Megismerhetik a helyi oktatás kezdeteit, a környék tanyai iskoláiról mesélnek a még élő ottani tanítók. Megemlékeznek a város pedagógusairól a “Tanítók fájánál”. 10-15 fő/alkalom.

Múzeumi óra keretében 15-20 fő ismerkedhet a Kiskunsági hagyományokkal, melyet alapvetően felső tagozatos gyerekeknek ajánlunk.

Kézimunka a falusi házakban címmel műhelyfoglalkozásokat szervezünk lányoknak, megismertetve a háziasszonyi feladatokkal őket. 10-15 fő
A Falusi életet mutatjuk be a speciális foglalkozások fogyatékkal élő gyerekeknek, ma is hasznosítható tudást kínálva. 5 fő.
Egész napos családi foglalkozások keretében az évszakokhoz kapcsolódó ünnepeket tartjuk meg a hagyományos formákban, ételekkel, szórakozási formákkal. 30 fő.

Fejlesztés célja

A pályázatunk célja a múzeum és tájház közoktatást és az egész életen át tartó tanulást támogató szolgáltatásainak körében a múzeumpedagógiai tevékenységek fejlesztése. A formális oktatás eszközrendszerének a gyermek- és ifjúsági korosztályra irányuló múzeumpedagógiai programokkal való kiegészítése a közoktatás hatékonyságát, a célcsoport tanulási aktivitását és eredményességét erősíti. A múzeumpedagógiai programok egyúttal az egész életen át tartó tanulás stratégiájának megvalósítását is szolgálják a nem formális és informális tanulás útján. A múzeum múzeumpedagógiai szemléletét, módszertanát és gyakorlatát a klasszikus múzeumi tevékenységek szakmai eredményei mellett oktatási vonatkozásban elmaradottság jellemzi: a múzeum eddig nem kellő intenzitással jelent meg a formális oktatás és az egész életen át tartó tanulás eszköztárában, ugyanakkor a helyi formális oktatási rendszer sem kellően felkészült az intézmény tudatos használatára. A múzeumi egységek formális oktatásba történő bekapcsolása, szerepének megerősítése érdekében elengedhetetlen a múzeumpedagógiai gyakorlatnak “iskolabarát” elvű újrafogalmazása, disszeminációja, különös tekintettel az oktatási igényekre. Hasonlóan alapvető fontosságú a közoktatás és az egész életen át tartó tanulás szereplői felé való nyitás és együttműködés.
A képesség- és kompetenciafejlesztést (a formális, nem formális és informális tanulás révén), a közösségépítést, valamint a társadalmi befogadás előmozdítását egyaránt segítő pályázatunk részcéljai a következők:

– Iskolák és a múzeum közötti partnerség erősítése:

kompetenciafejlesztés a múzeum és az iskolák együttműködésében megvalósuló, a formális oktatást kiegészítő múzeumpedagógiai programsorozatok révén.

– Az egész életen át tartó tanulás támogatása a nem formális és informális tanulást szolgáló iskolabarát élményprogramok és múzeumi közművelődési programcsomagok kialakítása és megvalósítása által.

Célok megvalósulása

A pályázati program teljes mértékben illeszkedik az intézmény fejlesztési terveihez. A város és kistérségének kulturális életébe kívánjuk jobban bekapcsolni a múzeumot és tájházat, hogy az oktatási intézmények nagyobb mértékben hasznosíthassák az itt felhalmozott tárgyi és szellemi értékeket. A program összeállításánál figyelembe vettük a célcsoport igényeit, nemcsak a helyi, hanem a kistérség iskoláinak kéréseit is. Segítjük az iskolák tanórai, tanórán kívüli nem formális és informális oktatását, ezáltal járulunk hozzá az iskolarendszerű oktatás hatékonyságához több kulcskompetencia fejlesztésével. A programba legalább 150 gyerek és 30 család bekapcsolódását tervezzük több foglalkoztatási forma keretében.

Projekt célcsoportja

A gyűjtemények munkatársai az éves kiállítási terv és múzeumpedagógiai terv készítése idején a település és a kistérség nevelési és oktatási intézményeinek pedagógusaival egyeztették, milyen foglalkozásokat igényelnének a tananyag feldolgozása, vagy kiegészítő foglalkozások keretében. A projekt ezeket az igényeket tartalmazza, melynek keretében a kötelező olvasmányok feldolgozásától a régi iskola “kipróbálásán” át a mindennapi kenyerünk elkészítéséig, a kiskunsági hagyományok feldolgozásán át a kézimunkák megtanulásáig, a falusi élet szépségeinek és nehézségeinek megtapasztalását, az ünnepek hagyományos megtartását megismerhetik az érdeklődők, tematikus foglalkozások keretében pedig a már országosan vagy nemzetközileg ismert helyi alkotók életét és munkásságát dolgozzák fel. A helyi iparosok és földművesség eszközeivel ismerkedhetnek, még élő egykori szakemberek tartanak órákat a gyerekeknek, hogyan készült a lábbeli, a fejfedő, a szűr, és más használati tárgyak.
A helyi tantervekhez, óvodai, iskolai tananyagokhoz kapcsolódva, a non formális oktatás eszközeit használva mélyítjük el a gyerekek tudását, családi nap keretében pedig lehetőséget biztosítunk a többgenerációs programok keretében informális ismeretszerzésre is.
A célcsoport – 1500-2000 – általános iskolás és középiskolás gyerekek és szüleik, nagyszüleik. A gyerekek több mint 50 %-a hátrányos helyzetű, közel 30 %-a halmozottan hátrányos helyzetű. Nekik nyújt lehetőséget a felzárkózásra programunk, hiszen családjaik nem tudják biztosítani az iskolán kívüli programokat, mely a kompetenciafejlesztés hatékony eszköze.
A projekt előkészítése során egy kínálati listát biztosítottunk a helyi oktatási intézmények számára, melyből a projektbe bevont elemeket részesítették előnyben a megkérdezettek.

Tevékenységek

A tevékenységek két épületben – helytörténeti gyűjtemény és a tájház – valósulnak meg.

Helytörténeti Gyűjtemény:

” Múzeumi órák keretében feldolgozzuk a Település történetét, néprajzát, népesség szerkezetét. A földművelés, állattenyésztés helyi sajátosságait, valamint a mesterségeket. Az iskolai oktatás keretében elsősorban a globális összefüggéseket ismerhetik meg a gyerekek, míg e foglalkozások keretében interaktív módon a helyi szellemi és tárgyi értékeket sajátíthatják el. Erősödik a gyerekek szülőföld szeretete, ragaszkodása településéhez.(Rácz Sándor – történelem szakkollégiumos pedagógus) – kéthetente szerda – első: 2010. október 13. 8:45 – 10:30 ” Honismereti tábor (múzeumi nap) keretében megismerkednek a város műemlékeivel, a hagyományos építkezés emlékeivel, a védett természeti értékekkel, kézműves hagyományokkal. Az iskolai tananyagban nem kap elég hangsúlyt a lokális kultúra, ezt a hiányosságot pótolja a tábor programja, amelyben részletesen megismerkednek a település történetével, hagyományaival. (Rácz Sándor – pedagógus)

” Művészet gyermekeknek – tematikus foglalkozás keretében a gyűjtemény gyermekjátékainak megismerése, és hasonlók készítése, papírmasé maszkok, népi díszítés, textiljátékok, kerámiák díszítése, életfa faragása, gipszöntvények, bőrdíszművek készítése és belőlük kiállítás rendezése a feladat. Az iskolai oktatásban a manuális készségek fejlesztése háttérbe szorult, e foglalkozások keretében a nép- és képzőművészet helyi értékeinek megismerése mellett az alkotás lehetőségét is biztosítjuk a résztvevőknek. (Darányi Éva – restaurátor)

” Műhelyfoglalkozás keretében a helyi korabeli újságok cikkeinek megismerését tervezzük mikrofilmekről, feldolgozás során a település életét ismerhetik meg a tanulók, a feldolgozott anyagból kiadványt készítve. A média tagozatos középiskolás diákok számára ez jól hasznosítható, de általános iskolás tanulók is jelentkezhetnek. (Darányi Éva – restaurátor)

” Tematikus foglalkozások keretében Majsai Művészek címmel Konecsni György, Járitz Józsa, Bodor Miklós, Paizs Éva munkásságát dolgozzuk fel, valamint a természetábrázolás és a vallás megjelenése jelent külön tematikát még. A városhoz kötődő művészek példát mutatnak a jelen ifjúságának munkásságukkal, életművükkel és kötődésükkel mintát jelenthetnek. (Terbe Éva – pedagógus, etnográfus)

Tájház:

” Múzeumi óra: Kincskereső – Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön című művének feldolgozása múzeumi óra keretében alsó tagozatos gyerekkel. Móra szegénységábrázolása és az élet nehézségeinek megítélése segítséget jelenthet a ma élő gyermekek egyre nagyobb hányadának saját életében. Ennek tökéletes helyszínt biztosít a tájház (Terbe Éva – pedagógus, etnográfus)

” Mindennapi kenyerünk – múzeumi nap keretében a kenyér készítés és a népi hagyomány szerinti kenyér tiszteletét tanulják meg a gyerekek interaktív foglalkozás keretében – általános iskola alsó tagozata. Fontos a kiscsoportos, interaktív foglalkoztatási forma a megvalósításban. (Terbe Éva – pedagógus, etnográfus)

” Tematikus foglalkozás keretében “Oskola” kiállításhoz kapcsolva a falusi, tanyasi iskolák életébe tekinthetnek be a 4-5-6. osztályosok. Az írás fejlődése, írásformák, betűalakítások kipróbálása. … Majsai oktatás kezdetei. (Terbe Éva – pedagógus, etnográfus)

” Kiskunsági hagyományok – tematikus foglalkozás általános iskola felső tagozatos diákjainak. A Kiskunság, mint tájegység kultúrája kerül feldolgozásra. (Terbe Éva – pedagógus, etnográfus)

” Kézimunka falusi házaknál címmel műhelyfoglalkozások lányoknak – vászon és fonal, öltéstechnikák, terítők és falvédők, fonástechnikák. (Terbe Éva – pedagógus, etnográfus)

” Speciális foglalkozás fogyatékkal élőknek – Falusi élet címmel interaktív foglalkozások. Hétköznapok tevékenysége egy falusi házban – takarítás, ételkészítés, stb. (Terbe Éva – pedagógus, etnográfus)

” Ünnepek – családi nap – tavaszi népszokások, őszi munkálatok, tél – advent ünnepei. (Terbe Éva – pedagógus, etnográfus)

Fenntarthatóság

A pályázat megvalósítása során a meglévő tárgyi és humán infrastruktúrákra támaszkodunk. A megvalósítók között csekély a beszállítók aránya, főállású dolgozók működnek közre munkaidőn túl, vagy munkaidejük egy részében. Ők a projekt zárása után is rendelkezésre állnak. A fenntartó önkormányzat nyilatkozott a projekt támogatásáról, a fenntartási időszak kötelezettségeinek teljesítéséről. Ezen túl a pályázati tevékenység terveink szerint beépül a szervezet tevékenységi körébe, és a megszerzett tapasztalatok is segítik a hosszú távú fenntarthatóságot. Programjaink nem nagy költségigényűek, eredményes végrehajtásuk után a költségvetés és a résztvevők alkalmankénti néhány száz forintos hozzájárulásával fenntarthatók. A szervezet látogatószámának növekménye a fenntartási időszakban egyéb bevételi forrásokhoz juttatja a szervezetet, melynek egy része a mostani fenntartásához járul hozzá.
A település nevelési-oktatási intézményeivel együttműködési megállapodásokat kötöttünk, mely szintén segíti a projekt fenntarthatóságát. A pályázati munka során a kompetenciák fejlesztésében a hagyományos tevékenységi körökből merítünk, mely csekély mértékben elavuló tudást eredményez, sőt akár családon belüli forrásokból is bővíthető.